Neked - ha tehetném -

megmutatnám ismeretlened, forr-csókon.
mi, mint a citrom, csíphet, szívtájék(od)on.
s hogy ajkam, bár sokszor méz-cseppre szomjazik,
puha, mint egy selyemszál, de nem szakad`zik.

és hogy esne? dehogy bánnád. mert szeretne.
jobb, s bal kamrádban is örömöt szerezne.
csak engedd meg, ha vágyad lelkedben éget,
hadd enyhítse óhajod. akarom. kérlek.

bár tudd, nem várhatod el: ne várjam, szeress.
s hogy hangod se halljam. jaj, ne légy már gyerek.
mitől félsz - dehogy tőlem! -, mivel oldhatnám?
ha tehetném, tudatnám, lelkemet adnám.

igen, bizalmad gát csak - én is ezt látom.
így egyedül, hogy érhetnék én virágot.
ölelésed jól esne, folyton kutatom.
akkor ne várj, karolj. nagyon vár sóhajom.

2013. június 1.

Publikálva a Poet.hu-n: 2013. június 7.