Egy pici lány és apja példázata

Én a hitetlenhez szólok, ki fogadja regémet.
Egy napon egy kislány másként gondolt apujára,
éppen kézen fogta a nap végén. Hazamentek.
Könnyfátyolban halt por - félést - lassan utánuk:
bárhogy próbált volna lazán szabadulni, de nem bírt.
- Ríjj, lányom. Gonosz éltek partján, még nehezebb lesz.
Bár igazos barnánk, tisztább fákat nevel abban,
ostobaság szeme mindent pusztít, hogy ne hihessünk.
Nem látják színnek, mi virág, s min nyílik az élet.
Ezt mutatom ma neked. Ne is ellenkezz, ne, viseld el.
- fájt e konok-vád, s mart, úton haza, egy pici torkot.

2013. április 30. (Hésziodosz: A csalogány és a sólyom példázata (Átírat) )

Publikálva a Poet.hu-n: 2013. május 9.