Pillanat varázsa

Illatod selymét magamra hajtom,
vadvirág kelyhén motoz a pillanat,
kisérteném lelked puha vágyát,
de vasakaratod leláncolva tart.
Így ékszerként szavaid rakosgatom,
kérdések bársonya közt mesél a mozdulat.

Lényed apró villódzásait ujjam közt morzsolom,
szemed szilaj vágya most ékkőként ragyog,
részegült mámorban megdobban a szívem,
esővé vált testem befedi szomjadat.
Majd feloldva percek cseppjét feléd nyújtom,
s vihart kavarok testednek tengerén...

(Forrás: Poet.hu)