Molnár Jolán

Nehéz őt jellemezni, annyira egyedi, mégis felismerhető. Olyan feladat lenne, egy jó ajánlást neki kitalálni, mint Pilinszky "Négysorosára" magyarázatot írni. Mert ő pont olyan, mint Pilinszky. Nagyon sokszor, ez a nagy név jut eszembe, mikor olvasom. Pedig ő egy nagyon is Nő...aki nem most ismerkedett össze a verseléssel, és akinek azonnal megveszem a kötetét, ha megtudom, megjelent. Nagyon sok szóalkotása van. Rengeteg. És..nem is fokozom..beszéljenek helyettem sorai..Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe..de ne rohanjon senki, mikor nekilát olvasni..mert hamar nem unja meg..nem fog csak úgy felállni a gép elől..

(a szerk.)

Friss publikációja a Poet.hu.-n

A város felett

bibeszálon függ a kora hajnal
esőcseppbe adagolt fiolányi sírás
felszáradt féknyoma a hídon
megbokrosodik e kismagyar táj
az alapzaj nyomában aszfalt-szikrák
csihadnak egy kukásautó nyomja
hangtüskéit nyitnikék-fütty
háttérszignálja alá
fent hasasodó sasadi orom
lent kátyú-itatón verdeső porgerlék
korlátolt tempó pilinkélő korom

hintán himbálnak gyíktorok
kanálisba fojtott füstorgiák
ugató köhögésbe fullad az útszéli
bűn húsevők dögbűzös nyála
csüng sétakutyák pofájából
szív-elégtelen forgalmi-pankráció
pollen-koncentrált légszomjat inhalál

tevékeny tévedések döntéseit
meghozzák a lakhatás vámszedői
eltekintve aluljárók paplanos
húgyszagától mit remélsz még sógor
jó bort szép napot vagy ágyutazók
beszáradt fehérjefoltjait mikroszkopikus
üldözésbe fúlt sikolyokkal

szemben a járdaszegély
menti hars gyom ez csak ez
virít mint magva-szakított fájások
tótágasából szirénák-szirénhangja
vonít hová fél pofára sörhabozva
záróráig váltott peronjeggyel betér
az ellátatlan utas a végállomás
vakablak-sötét sín-tér
telepére hol neon-hideg lámpák
ostornyelén csüng a halál
a város felett aztán lecsap