Lágy érintésed most itt hagyott
csókod is elillant a számról,
vágy meleged sem érezhetem,
szertefoszlott nézésed,
a reggel hangja hívott,
ruhába öltöztetett,
érdes keze, görcsösen,
erőszakkal elrabolt.
De én még most is érezlek, hogy
simogatod a pillanatom,
ajkad ahogy testemre nyomod,
vörös lángomat oltod,
hogy szemembe kéj ússzon,
hogy lüktető ereje
szüljön benned nyugalmat.
Érzed? Várlak, imádlak!
(2012. 09. 26.)