Hinni akarom

felidézem. olyan döbbenetes volt,

hogy a láthatár vörös tábláján, a nap
sugár keze, különös képet rajzolt.
éles kontúrja csalta érzékemet.
furcsa volt, nyugton fedezte fel szemem.

láttam benne keresett boldogságomat.
mert, mintha egy darabját nekem adta
volna, helyet kért rémálmaim mellett.
szelíden tartott, élveztem, hogy meleg.

és csodás színén táncolni kezdett az éj.
üstökösei fényben forgatták, majd
villogó alja könnyeimet fogta;
megenyhült lelkem, akkor ezt gondolta:

Isten műve e gyönyör - Kicsim segíti -
sziporkázást pingálnak búskomorra.
mennynek színpadán is, csak értem fárad,
hogy öröm érjen, de bennem, a fájban.

vége. elment az eszem...de...valóság. (?)

(2013. május 30.)