Elveszve
Hiányzol picikém, nehéz minden nap,
óra, pillanat. Fáj a légzés, alvás,
a gondolkozás, nem bírom nélküled.
Súgd meg végre szentem, kérlek, mit tegyek?
És miért éljek Isten, hogy Szenvedjek?!
Félek. Szívem oly nehéz! Minden céltalan kétség,
vérző lelkemig emészt. Még érezni akarom,
látni gyöngy-fényű szemét, mikor karomba tartom.
Sírok! Bús-testem lomha.Erőtlen lépésemnek,
Ő az egyetlen vágya. Csak látni szeretném, és
érinteni pofikáját. Nélküle elveszek!
(2013. március 12.)