Falánk éjszakám-ébredés
Most hányta ágyam mellé az éj a reggelt
látványa felkavarta nyugodt gyomromat
a vekker meg mint egy teherhordó munkás alapon
pakolta pofámra álmokat ölő fintoromat.
Így megy ez mindig hogy az éjjel bezabál
bár emészteni nem tud ám éhes mégis
én meg hiába fetrengem hatását az időmre
savjában torz-hólyagnak látom a sárgszínű fényt is.
Csipoghat a kikelet madárkacaja
meg esőtkopog-hang is érhet ereszre
ha minden hajnalon végignézem romos ágyamból
hogy az éj emészthetetlenül hányja rám a reggelt.
(2013. március 21.)