Most mit mondhatnék?
Nem kellenek itt a szavak,
már csak a tekintet
ami mindent megmutat.
A fény felé hívott,
mosolygott nagyokat,
ott egy szív, itt egy arc,
csodás volt látni azokat.
 
Mit mondhatnék még?
Nem vártál sokáig,
hiába már a tűz, hogy
veled akartam lángolni.
A szemembe vesztél
titkos csókra vágyva,
örömet szereztél, de hopp,
a fádról leesett az alma
 
Mondd mit érezhetnék
mikor háborog a szívem?
Hogy szerettél, azt?
Ne hazudj, kérlek, nekem.
A lelkembe hatoltál,
átszúrtad a bugyrát,
lásd meg, mit tettél,
a vöröslő fájdalmát.
 
Mit tehetnék én,
Mikor csaltad a gyönyört,
mosolyogjak szépen
mikor szíved meggyötört?
A sorsod közbeszólt,
ma utolért az ereje,
a ruha izmaidról lehullott,
meztelen lettél, hagyj kérlek!

(2012. 09. 29. Bp.)