Kérdésben válasz
-segít egy barát-


Mikor az est szellő-uszálya lebben,
eltakarva fényben-ragyogó napom;
mikor a hold szeme csillogón pattan,
s bubárgyú árnyaknak otthon ad plafon;
a Sátán vár?

Mikor a perc, álmos-pillája rebben,
megszépítve gyásztól eltorzult arcom;
mikor fájó-ráncom nyugodtra simul,
hogy selyemmel szegje sokszor rém-álmom;
jobb várhat rám?

Igen, ha akarom, s vad-lelkem enyhül,
s érzem igazán-kínomban: mellém állsz,
majd létem katlana sem éget, vagy bánt,
mert szeretetem vagy, és mert Te szebben
Gondolsz reám!

(2013. április 6.)

Poet.hu/Fórum feladvány:

Írjunk verset, amelynek meg van adva az első és utolsó sora,

amely lehet egy ismert költőtől vagy költőtárstól vett sor,

vagy saját magunk által kitalált.

Kezdő sor: Mikor az est szellő-uszálya lebben,
Záró sor: Gondolsz reám!