Egy múzsa ébredése

A minap

hamvas szelek csapkodták a horizont arcát,
a felhőkben pír rajzolt érkező hóvihart;
reszketett a csupasz fa, ágán fázó-van zokogott,
mert tudta, ''fáj'' érkezik, mi gyökérnek sem jó ital.

Pontosan

ezt láttam, azon az estén, ez élt falamon,
mint elmét rengető dühös kép. Nagyon féltem.
Rengett alattam az ágy, fejemben varjak károgtak
világvégét hangosan, ami pont így hangzott: Végem.

Hirtelen

egy jeges kéz rázott meg. Magányom köszönt rám.
s elmémbe hatolt, fagyosan, így ébredtem meg
majd riadt szívemre rím-érintés csalt melegedést;
tűz-bókja szólt: ma múzsa -csak ha nem bánom- lehetek.

Szeretnék.

 

(2013. március 21.)


(Versverseny 4 szóval. A megadott szavak: hamvas, pír, reszketett, érintés)