Csendélet napjaid-

értelmed

anya vagy, és csak teszed a dolgod
a monoton napok, meg csak mennek..
erősen érzed -fakadni készen-
de vársz, feláldozod írna-kezed

közben kiálmodod minden vágyad
s ócskaságok zajai éltetnek
szín-lelked hiába raboskodik
ha zárkába magadat Te tetted

mert így boldog a -hiába nehéz-
vörösed, színed, otthonod, tered
ahol vársz, ahol csinálod, szívvel
és nevelt magjaid mind jók lesznek

nyugodtod érzi termésük tiszta
mert csak tőled fakadtak értelmet
s benned táplálnak ''büszke vagyok''-ot
mert ez a Sorsod, ez az Életed

(2013. április 13.)

Válasz, Pál Kata, Csendélet napjaim c. versére

https://www.poet.hu/vers/112365