Egy felfedező: Én
olyan furcsa - forma - ez az este. mintha
a napnyugta az eső alatt kuncogna.
az ablakokban a sötét meg csak villan, villog,
ahogy rápillantanak a siető fényszórók.
közben a nappali fala pizsamát húz,
s csillárig telepszik az éjjel sminkpora.
a falióra meg folyt` csak kopog és kopog, meg
láthatatlant játszva bujkál a padló vonala.
olyan furcsa - forma - ez az este. mintha
nem egyedül lesném `nem láttam` részeit.
lelkes magányom, no meg nyiladozó figyelmem
leszünk Én - ki nyugodt most egy fotelban - színei.
(2013. május 6.)
Publikálva a Poet.hu-n: 2013. május 22